Stockholm gondosan megtervezett és szép város, érdekes történelemmel és látnivalókkal. Első ránézésre mindenki öntudatosan és kimérten éli mindennapjait, az idő pedig úgy folyik, akár egy nagy, hideg folyó, mely a Jeges-tenger felé tart. A buszok és a metró gyakran és pontosan jár, ami csak lehet, automatizálva van, a lakásokban aktív szellőztető-rendszer működik, a fürdőszobákban sosincs mosógép, a légkondícionáló is igen ritka. Ott vannak viszont mindenhol a kiválóan záró, kiváló ajtók, tartós, évtizedeken át szolgáló zárakkal. Amerre csak néz az ember, mindenből sugárzik a tartósság és a funkcionalitás. Mindenki szép nyugodtan siet valahová, a gyalogátkelő lámpák pedig kissé szűkösen mérik a gyalogosoknak szánt időt.

A tél olyannyira nem vészes, hála a közeli Golf-áramnak. Hó és jég az utcákon szétszórt kavics és a kék homokládák kapcsán jut az ember eszébe. Napfényből viszont kevés van, így mindenki gyerek módjára próbálja kiélvezni a napsugarakat. A mai napon napfényes időnk van, így szívből lehet örülni a hétvégének. A város ilyenkor sok színben pompázik, sok a vörös, a sárga és a kék. Az épületek és az utak tiszták, gondozottak. A turisták pedig a modern divatnak megfelelően nem a praktikus szürke-feketében, hanem fordítva, tarka színű téli kabátokban járják az utcákat és csodálkoznak rá a köztéri szobrokra.